Közbeszerzés Dokumentumok Munkajelentés Munkaterv

Pályázat alapadatai

Projekt azonosító száma: 2020-1-HU01-KA204-078753
Projekt címe: Innovatív jó gyakorlatok cseréje a szépkorúak digitális készségeinek fejlesztéséhez
Támogatás összege: 33.263.316 Ft.
Támogatás mértéke: 100%
Projekt kezdete: 2020. szeptember 01.
Projekt tervezett befejezési dátuma: 2023. augusztus 31.

Tervezett programunk, mely 4 nemzetet érint (Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia) ahhoz teremti meg a feltételeket, hogy idős embertársaink előtt szélesre táruljon a digitális ismeretszerzés, művelődés, a társadalmi és családi kapcsolattartás kapuja. S ami a horizontális prioritást illeti, mindezt innovatív módon teszi a majdani képzési módszer. A szakmailag képzett felnőtt oktató átadja az általános ismereteket, a fiatalok pedig szó szerint leülnek az idős résztvevők mellé, és gyakorlati segítséget nyújtanak a tanult ismeretek alkalmazásában Csökken az ún. „generation gap” a két nemzedék között. Ugyanakkor az esélyegyenlőség is érvényesül mint hozzáadott érték. Mindenki egyformán kap segítséget, saját képességeire szabva. A nemzetközi együttműködésen alapuló projekt elsősorban jó gyakorlatok megismerését és cseréjét irányozza elő. A jó gyakorlatokat partnertalálkozók során megmutatjuk, elemezzük, átadjuk egymásnak, s ha kell, azokon közösen finomítunk, módosítunk. A tanultak elemzését, feldolgozását követően igyekszünk az eredményeket, a tapasztalatokat összegezni, értékelni. A projekt végén jó gyakorlat gyűjteményt állítottunk össze:

Az Innovatív jó gyakorlatok cseréje a szépkorúak digitális készségeinek fejlesztéséhez című projekt 16 jó gyakorlatból álló gyűjteménye

Kapcsolódó dokumentumok:

Portrékiadvány

3 év, 4 csapat, 12 nemzetközi találkozó, 16 jó gyakorlat – egy szuper projektben avagy egy zárókonferencia margójára

Évet zárt az Erasmus+ projektünk. A magyarkanizsai CNESA OMI, a székelyudvarhelyi HUREF és a martosi Marthos o.z. képviselői a tatai koordinátor, azaz a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság invitálására érkeztek a zárókonferenciánkra.

A helyszín

Tatán, a koordinátor székhelyén gyűltünk össze. Folytathatnánk a mondatot: „ahol megnyitottuk a projektünket is”. Pedig nem így történt. A covid helyzet miatt a tényleges indításhoz (2020 szeptembere) képest sajnos csak 10 hónap múlva találkozhattunk először személyesen. S addig? Nem tétlenkedtünk, mert jócskán használtuk az online találkozás lehetőségét, és ütemezetten haladtunk előre a projektben, egymás után létrehozva az újabb jó gyakorlatokat. Egészen addig, míg nem véglegezhettük őket a partnerek székhelyén.

16 jó gyakorlat – egy gyűjteményben

Először a belső értékelő munkacsoport, majd a 13 külső szakértői véleményezés szűrőjén haladtak át a jó gyakorlatok, hogy a javaslatok, kiegészítések beépülhessenek a tartalmi, módszertani részekbe.

A zárókonferenciára így már véglegesített jó gyakorlatok az alábbi témakörökben segítik felhasználóikat:
- a csoportalkotás kérdései idősek digitális képzéséhez,
- fiatalok motivációs kérdőíve a mentorként való bevonásukhoz,
- a digitális eszközök általános bemutatása (a számítógéptől az okostelefonon át a gondosóráig),
- a kapcsolattartás és az online képzés lehetőségei (a Skype-tól a Zoomon át a saját e-mail fiókig),
- a közösségi média használata,
- a webes vásárlás és az e-ügyintézés lehetőségei,
- kéretlen tartalmak és álhírek kezelése,
- idősek elégedettségi kérdőíve a képzés után.

A modell, ami működik

A négy partner nem „csak” egy tantervet, módszertani gyűjteményt hozott létre három évnyi kitartó munkával, hanem egy innovatív felnőttképzési modellt is nemzetközi szintre emelt. „Ülj mellém!” – szólt a korábbi tatai népfőiskolai képzés jelmondata. A digitális kompetencia-fejlesztésre jelentkező időseket fiatal önkéntesek segítik abban, hogy a gyakorlati ismeretek is rögzüljenek. Az 50 órás iskolai közösségi szolgálat nélkül is működik a modell, hiszen a Vajdaságban is sikerült fiatal mentorokat bevonni a projekt pilot képzéseibe. Saját jó gyakorlatunk (motivációs kérdőív) felhasználásával érkeztek a diákok a magyarkanizsai és horgosi képzésre. Szintén a mi jó gyakorlatunk (elégedettségi kérdőív) „vizsgázott” a tanfolyam végén, a részt vevő idősek véleményének kikérésekor.

A zárás napja

08.22-én újabb mérföldkőhöz érkezett a projektünk: zárókonferenciával zártuk le a hároméves munkafolyamatot.
Először Borsó Tibor köszöntötte a résztvevőket, majd Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette projektmenedzser összefoglalta a három évet számokban is: 16 jó gyakorlat, 13 külső szakmai értékelés, 23 utazó projekttag, 325 megjelenés 63 különböző felületen, 21 online és 10 személyes találkozó, egy nyitó- és egy zárórendezvény, 880 e-mailváltás.
Szilassi Andrea informatikus könyvtáros, a netnagyiklub.hu ötletgazdája és tulajdonosa és Izing László kollégánk mint szakmai értékelők tartottak előadást a projektről.
Sarnyai Károly magyarkanizsai, Balla Zoltán székelyudvarhelyi és Edmár Attila martosi partnereink arról beszéltek, hogy hogyan élték meg a projektet, milyen tapasztalatokkal lettek gazdagabbak. CNESA partnerünk három pilot képzést is indított a projekt témakörében, kipróbálva az „Ülj mellém!” modellt.
Az erdélyi partnerünk – projekttapasztalatait összefoglalva – kiemelte az idősek mint új célcsoport felé fordulásuk szándékát, a nemzedékek egymáshoz való közelítésének és a partneri egymástól tanulás fontosságát.
Martosi partnerünk az együttműködés lehetőségét emelte ki legfőbb hozadékként.
Megtekintettük még az Alsómocsoládi Teleház „NetreFel!” tananyagának ismertetőjét, melynek témaköre a projektünkkel megegyező: az idősek digitális képességeinek fejlesztése. Érdekes színfoltnak számított a Tempus Közalapítvány prezentációja, mely az újabb pályázati lehetőségeket mutatta be.
A szakmai tartalomban bővelkedő, mégis jó hangulatú konferencia után együtt töltötték a délutánt a partnerek, megismerkedve Tata és környéke szépségeivel, értékeivel. A négy szervezet közös munkája alapján elkészült jó gyakorlat gyűjtemény elérhető lesz a partnerek honlapjain.

Szöveg: Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette

Fotók: Farkasdi Tünde

Amikor az utolsó jó gyakorlat is elkészült

Erasmus+ 2020-1-HU01-KA204-078753 Innovatív jó gyakorlatok cseréje a szépkorúak digitális fejlesztéséért című nemzetközi pályázatunk utolsó köztes projekttalálkozóját tartottuk Magyarkanizsán.

A két jó gyakorlat megbeszélése megtörtént.

Egy próba margójára – azaz logózott, később is használható tárgyak átadásával zárhatjuk az idősek digitális képzését (pendrive, kitűző, póló, kulacs, vászontáska, esernyő stb.) a tanfolyam résztvevői és a programot segítő fiatalok számára átadva (pl. célcsoporthoz és képzési témához igazodó szponzori üzenet). Ennek szerepe abban lehet, hogy a tanfolyam tagjai a képzés után is szívesen emlékeznek a tanulási folyamatra, és a közösséghez tartozás érzése is erősödhet. Sőt, ha egy logózott pólót vagy a laptop tetejére simítható matricát, galléron viselhető kitűzőt kapnak már az induló képzés elején a résztvevők (idősek és a fiatal mentorok), az együvé tartozás jegyében telhetnek majd a tanfolyami órák, és ez sokat jelenthet a személyes kapcsolatokat egyre erősebben igénylő és kereső, idősödő embertársainknak. Az ajándékok bekerülési ára vagy részét képezik a tanfolyami díjnak, vagy szponzori, esetleg pályázati támogatás útján készülhetnek el.

Közösségi oldalak vs. szomszédolás? avagy Digitálisan nem lehet koccintani! – azaz a digitális lehetőségek használata egyensúlyban maradjon a személyes kapcsolattartással, hiszen digitálisan nem lehet koccintani! Sokszor érzékelhetjük, hogy egy-egy családi, fiataloknak is szóló program meghirdetésekor bizony éppen a célcsoport marad távol, vagy csak „fél gőzzel” vesz részt – telefont nyomogatva, elkülönülve a társaságtól. Sőt, az idős korosztály is belekerülhet abba a helyzetbe, hogy egyszerűbbnek, kényelmesebbnek tartja a „virtuális beköszönést” a Facebookon, vagy egyéb digitális kommunikációs megoldás alkalmazását a személyes kapcsolattartás helyett.

Mi azt javasoljuk jó gyakorlatunkkal, hogy „ne koccintsunk digitálisan!”. Az idősek is tartsák meg a személyes baráti látogatásokat, sétákat, a szomszéddal való beszélgetéseket, mert a valós kapcsolatok sosem helyettesíthetőek másfajta megoldásokkal.

A jó gyakorlat találkozó másik részében a koordinátor (MZNT) projektmenedzser, Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette előkészítette a záró beszámolás folyamatát, és kivetítette az egyes partneri feladatok részleteit. Vár még ránk disszeminációs munka, a projekt és a jó gyakorlat gyűjtemény értékeltetése és megosztása 5 nyelven, a hatás elemzése és a pénzügyi elszámolás menete.

Utolsó állomásunk a projektzárás. Viszlát Tatán, a 08.22-én a záró konferencián!

Egy újabb jó gyakorlattal több

Az Erasmus+ KA-2 Stratégiai partnerségek – 2020-1-HU01-KA204-078753 Innovatív jó gyakorlatok cseréje a szépkorúak digitális készségeinek fejlesztéséhez című nemzetközi projekt 16. jó gyakorlata („A jó pap is holtig tanul!”) kidolgozása következett utolsó székelyudvarhelyi találkozónkon. Szakmai munkánkat Sorbán Ildikó képzésszervező, informatikát 20 éve oktató szakember segítette (Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ). Megállapíthatjuk, hogy a személyes találkozóinkon a szakértői jelenlét külön emeli az esemény fényét és rangját. Kiváló alkalom ez arra, hogy a jó gyakorlat vázlatát azonnal, illetve annak kialakulási folyamatában véleményeztessük olyanokkal, akik nap mint nap munkálkodnak a digitális készségfejlesztés témakörében.

Mostani jó gyakorlatunk kérdésfeltevése: hogyan lehet digitális eszközök segítségével további ismereteket, tudást szerezni és bővíteni – ha idősek, szépkorúak ülnek a számítógép előtt vagy okostelefonnal a kézben; ha maga az informatikát oktató készül a további online szakmai fejlődésre; ha a bevonandó fiatal mentoroknak tervezzük átadni a megfelelő tudást és instrukciókat az idősek digitális fejlesztése előtt.

Az elkészült jó gyakorlat az alábbi válaszokat adta a három online tudásmegosztás lehetőségeiről:

- Digitális informatikai alapképzést végzett szépkorúaknak: a korábban már megszerzett számítógépes ismeretek átismétlése az első lépés (az online ismeretszerzés, tájékozódás, műveltség megszerzésének alapjai, eszközei – a Google kereső és kiválasztott honlapok használata, az anyagok, filmek, videók, képek letöltése és mentése, a YouTube kezelése, az online képzési felületek, a regisztrációhoz kötött elérés/hozzáférés lépései és szabálya), majd ismerkedés az oktató videók világával és mindez okostelefont használva is; ha nem tantermi az ismeretszerzés, akkor a mentoráló fiatalok online elérésének lehetősége javasolt.

- Digitális informatikai képzések oktatóinak (a meglévő tudás folyamatos frissítésének része az új felületek megismerése és a hallgatókkal való megismertetése – pl. BigBlueButton osztálytermi szoftver, ahol csoportbontással interaktívvá tehető az óra, ZELLO mint az elhangzottak visszajátszására használható mód, TEAMS a professzionális szintű alkalmazás (fájlok közös kezelése csoportmunkában, közös virtuális jegyzetfüzet használata, videóhívás és online képzés stb.).

- Szépkorúak digitális képzéseit segítő fiatal mentorok: a mi saját motivációs kérdőívünkkel való felmérés, kiválasztás után megfelelő felkészítés a mentori feladat bemutatásával a türelmes és tisztelettudó segítségnyújtás érdekében. Először az elvárásokat tisztázzuk (milyen segítségről van szó, milyen témában, és az időseknek, mint célcsoportnak milyen természetes jellemzői vannak; a mentor munkája mindig teljes összhangban zajlik az oktatóéval; a képzés végén visszajelzés, személyes elbeszélgetés lehetőségének biztosítása a fiatalok számára.

Kulcsszavak, melyeket e jó gyakorlathoz tovább gondolásra javaslunk mint társadalmi, közösségi, gazdasági hatások:
• társadalmi hasznosulás: szépkorúak integrálása, fiatalok érzékenyítése, a generációk közötti szakadék áthidalása
• utánpótlás-nevelés
• elégedettségmérés szóban, írásban a szépkorúaknál, a fiataloknál, az előadóknál
• az idős, szépkorú szeparációs (elszigeteltség, kirekesztettség érzése) élménye csökken a közösséghez való tartozás által
• a magát „hasznosnak” érzése életminőségének, önértékelésének javulását hozhatja
• az időskori demencia kialakulásának késleltetése vagy megelőzése
• aktív életszakasz meghosszabbítása
• gazdaság-élénkítő hatás: a képzés által felmerül az igény a szépkorúakban, hogy erősebb és jobb telefont vegyenek, stabilabb internet hálózatra tegyenek szert, esetleg más okos eszközt is megvegyenek (okosóra)
• mentális egészség megőrzése
• közösségi élmény szerzése
• aktívabb napi szintű kapcsolattartás
• a fiataloknak a segítségnyújtás élményének megélése.

Két jó gyakorlatunk vár még kidolgozásra, melynek helyszíne Magyarkanizsa, CNESA partnerünk székhelye. Ezután augusztus 22-én tatai szakmai konferenciánkkal zárjunk nemzetközi projektünket.

Magyarkanizsai találkozó Nr.2

Az „Innovatív jó gyakorlatok cseréje a szépkorúak digitális készségeinek fejlesztéséhez” című (2020-1-HU01-KA204-078753) Erasmus+ nemzetközi projektünk, melyben erdélyi, felvidéki és délvidéki partnereink együttműködésével dolgozunk ki jó gyakorlatokat, Magyarkanizsán zárta 2. projektévét.

Feladataink a

11.: Okostelefont használók baráti köre

12.: Okostévé, -hűtőszekrény, -porszívó, gondosóra

című jó gyakorlatok közös kidolgozása és véglegesítése volt.

Idén másodjára érkezett a csapat a szerbiai Magyarkanizsára, ahol egyrészt a két jó gyakorlatot formáltuk egésszé, másrészt áttekintettük az eddig eltelt két projektévet.

Az egyik („Okostelefont használók baráti köre”) több, mint kiváló ötlet. Gondoljunk csak a Maslow-féle piramisra: a szociális szükségletek (szeretet, valahová tartozás) rendkívül lényeges szerepet játszanak életünk minden szakaszában. Sőt!

A téma nagyon idő- és korszerű: a digitális képzésen részt vevő időseknek megtanítjuk, hogy hogyan lehet kapcsolatban maradni akkor is, ha nem lépnek ki a kapun; akkor is információhoz jutni, ha például nem érik el az egyik barátjukat, akit hívni szoktak ilyenkor. Csökken az elszigeteltség érzése, barátságukat kialakítani és ápolni tudják, művelődhetnek, tájékozódhatnak – tartoznak valahová.

Az okosotthonról szólva… Az időseknél nem is elsősorban a legfrissebb elektrotechnikai vívmányok szenvedélyes használatára kell gondolnunk, hanem a biztonság és a kényelem biztosítására (mozgáskorlátozottaknak elektronikus nyitás és bezárás, távirányítás stb.).

A gondosóráról az MZNT elnökségi tagja, képzésszervezője, Juhász Krisztina prezentált a csapatnak. Édesanyja saját gondosóráján mutatta be annak működését, használati módját s a segítő rendszert, mely ennek a hasznos eszköznek a hátterében áll.

2. projektévünk legvégén járva összegeznünk kellett az eddig eltelt közös munkánkat is. Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette projektmenedzser ezt számokba kifejezve is megtette: 550 e-mailt küldtünk egymásnak, 7-szer utaztunk jó gyakorlat gyűjtésre, 44 különböző felületen 178 disszeminációs megjelenést értünk el – azaz ennyiszer adtunk hírt a projekteseményekről.

Nagy munka áll a csapat előtt: 08.31. egyben zárás is, tehát éves beszámoló készül. Igazán aktuális a prezentáció utolsó mondata: „Hajrá! Arccal az utolsó projektév felé!”.

Jó gyakorlatokat gyűjtöttünk Erdélyben – avagy amikor eggyel több feladatot kell megoldani a tervezettnél

Projektünk (Erasmus+ KA2, „Innovatív jó gyakorlatok szépkorúak digitális fejlesztésére”, 2020-1-HU01-KA204-078753) újabb helyszínén, Székelyudvarhelyen, a szokásos szakmai csapattal (CNESA – Magyarkanizsa, SRB, Marthos o.z. – Martos, SK, HUREF – Székelyudvarhely, RO, a koordinátor MZNT – Tata, HU) két témakör megbeszélésére gyűltünk össze: hivatalos ügyek online intézése; fake news, kéretlen tartalmak kezelése. Célcsoportok: idősek, szépkorúak – digitális készségeik fejlesztése; fiatalok – bevonásuk mentorokként.

Amikor egy belevaló szakmai találkozó beindul, semmi sem állíthatja meg. Még egy áramszünet sem! Digitális kompetenciák szerzéséről beszéltünk – a négyből majdnem két órán keresztül áram (internet, projektor, lámpa stb.) nélkül. Megoldottuk. Majd az igazán izgalmas pillanatok is eljöttek az áram visszatértével...

A két jó gyakorlatunk („Sorban állás nélkül a hivatalban”; Álhír? Kösz, nem!”) megtárgyalásakor online bekapcsolódott a Vajdaságból CNESA partnerünk vezetője, Sarnyai Károly kollégánk, nem mellesleg informatikus, és digitális ismeretek oktatója is. A helyszínen is akadt szakmai segítőnk, nem is egy: Lőrincz Edit informatika tanár, a székelyudvarhelyi Backamadarasi Kis Gergely Református Kollégium tanára, az Egy Mosoly az Életért Egyesület elnöke, valamint Juhász Krisztina elnökségi tagunk – mindkét szakember időseknek is tart vagy tartott már digitális képzést. Az online hivatalos ügyek tárgykörben számítógépes és okostelefonon történő ügyintézés részleteit egyaránt megtárgyaltuk: az applikáció letöltése például parkolási díj kifizetéséhez, a felhasználói fiók létrehozása, netbankolás, rezsi-, adó- és illetékfizetés otthonról, anyakönyvi ügyek és adóbevallás intézése, online időpontfoglalás stb. A jelen lévő két tanárnő folyamatosan segítette munkánkat abban, hogy elmondta a tanfolyamaik alatt tapasztalt nehézségekre, a korosztályi sajátságokra és a témakör súlypontjaira.

Az álhírekkel és a kéretlen tartalmakkal foglalkozó jó gyakorlat során elméleti és gyakorlati részre bontottuk a későbbi oktatási anyagot: fogalmak magyarázata (fake news, adathalászat, spam stb.) és azok kezelése, kivédése – vagyis megoldások a problémákra. Lássunk néhány példát is: linkek ellenőrzése („nyeremények”, „örökség” híre ismeretlen személytől); spam mappa folyamatos ürítése, az olcsó szolgáltatást, árucikkeket kínáló reklámok kritikus átgondolása, a „felugró ablakok” bezárása, a személyes adatokat kérő linkek, adatlapok negligálása vagy hozzáértőbb megkérdezése, a fotók elővigyázatos és átgondolt feltöltése és megosztása, az online vásárlásoknál következetes eljárás, kommentek alapos átgondolása stb.

16 jó gyakorlatunkból ezzel a 10.-et is véglegesítettük. Hamarosan irány Magyarkanizsa, ahonnan terveink szerint újabb kettővel térünk majd haza, hogy a 2. projektév végére (2022.08.31.) 12 kidolgozott jó gyakorlatunk álljon készen a későbbi bevetésre.

Most mi kérdeztünk…

Az „Innovatív jó gyakorlatok cseréje a szépkorúak digitális készségeinek fejlesztéséhez” című (2020-1-HU01-KA204-078753) Erasmus+ nemzetközi projektünkben erdélyi, felvidéki és délvidéki partnereink együttműködésével dolgozzuk ki azon jó gyakorlatokat, melyek segítik idős embertársaink előtt szélesre tárni a digitális ismeretszerzés, művelődés és kapcsolattartás kapuját. 2022.06.14-én Magyarkanizsán gyűltünk össze, hogy megtárgyaljuk a soron következő két jó gyakorlatot: az egyik kérdőív a fiatal mentoroknak, a másik a tanfolyamon részt vevő időseknek szólt.

A fiatalok programunkhoz kapcsolódásának lényege, hogy önkéntesen vállalt segítőkként mentorálják a digitális képzésen jelen lévő időseket, hogy azok a gyakorlati fogásokat minél mélyebben rögzíthessék, alaposan begyakorolhassák. Kérdőívünk azt méri fel, hogy mennyire segítőkész és eltökélt a fiatal, tudja-e vállalni a különleges feladatot. Az innovatív tanulási módszer alkalmazását, annak sikerét pedig úgy teszteljük, hogy a tanfolyam befejeztével elégedettségi kérdőívet töltetünk ki az idős hallgatókkal, s a mentorokkal személyes beszélgetést szervezünk a frissen szerzett tapasztalatok cseréje érdekében. A feleletek segítenek megválaszolni azon kérdéseket, hogy:
- mennyire volt sikeres az együttműködés az előadó és a segítő fiatalok között; az idősek és a fiatalok között;
- melyik korosztály tudta jobban megtalálni a hangot az idősekkel (10-14., 14-18. stb);
- milyen érzések alakultak ki a bevont fiatalok körében: a képzés előtt s a képzés zárultával;
- milyen javaslataik vannak a bevont fiataloknak a további együttműködés terén.

Az eszmecsere fényét emelte néhány meghívott helyi szakember is: Bagány Ágnes oktatási, Bicskei Ibolya szociális, Vörös Túrú Anita kulturális, Kónya Róbert informatikai tanácsos (magyarkanizsai önkormányzat), Csikós László tartományi parlamenti bizottsági tag, Gazdag Csaba informatika tanár, időseknek szóló okostelefon képzés trénere, valamint Lipták Erika, aki idős hallgatója volt az egyik digitális tanfolyamnak.

Az együtt megtárgyalt két kérdőív – a csapatmunkának köszönhetően – elnyerte végleges formáját, és készen áll a bevetésre egy újabb digitális képzésen, ahol fiatal mentorok és idős tanulni vágyók veszik kézbe az okostelefont vagy a laptopot, és igyekszenek együtt haladni előre a nem is oly könnyen járható digitális fejlődés útján.

Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette
Erasmus+ projektmenedzser
MZNT

Blog 1.
Amikor a projekt a szemünk előtt írja önmagát

Szegedy-Maszák Mihály „A regény, amint írja önmagát” címmel állította össze modern kori elbeszélések irodalomelméleti vizsgálatát. Nos, némi csavarral, de bátorkodtuk párhuzamot vonni a mi projektünk történetével. Mi is a helyzet nálunk, az Erasmus+ háza tájékán?

Először is szögezzük le: jó gyakorlat a jó gyakorlatok között, hogy a pandémia idején – személyes találkozók hiányában – online tartottuk az összejöveteleinket, s előkészítésnek neveztük el magunk között. A későbbi helyszíni megbeszélést megelőzően alaposan megtárgyaltuk az adott jó gyakorlatot. Sőt, a témagazda még ezt megelőzően a projektmenedzserrel is tartott online egyeztetést: a jó gyakorlat részletes vizsgálatával, fókuszpont, kiegészítések, javaslatok megbeszélésével.

Nem történt ez másképp 2022 januárjában sem, amikor Búzás Hedviggel és Sarnyai Károllyal (CNESA OMI, Magyarkanizsa) közös online egyeztetésen szedtük alkatrészeire a következő két jó gyakorlatot. Azaz szedtük volna… Ugyanis már az első pillanatban föltették nekem kollégáim a kérdést – igaz, kissé hezitálva és picit bátortalanul: mi lenne, ha aktuálisak lennénk, és igazodnánk az éppen most folyó okostelefon képzésekhez. Fiatal mentorok segítik az időseket a tanfolyamon, így kihasználhatnánk ezt a lehetőséget. Csavarjunk egyet a jó gyakorlatok menetén, és vegyük előrébb a most folyó digitális képzést segítő, arra konkrétan vonatkozó témákat! A projekt átírta tehát önmagát. Mi pedig engedtük. Engedtük ezt, mert gazdagodtunk két olyan jó gyakorlattal, amelyek átestek a pudingpróbán. Rögtön, azonnal. Megszületett a fiatalok motivációját felmérő kérdőív („Segítenék, ha segíthetek”, és szert tettünk egy elégedettségi kérdőívre is, amely a lelkes ifjú mentorok és a tanfolyamon résztvevő idősek véleményét kéri ki utólag („Na, ilyen volt?”).

Nem történt ez másképp 2022 januárjában sem, amikor Búzás Hedviggel és Sarnyai Károllyal (CNESA OMI, Magyarkanizsa) közös online egyeztetésen szedtük alkatrészeire a következő két jó gyakorlatot. Azaz szedtük volna… Ugyanis már az első pillanatban föltették nekem kollégáim a kérdést – igaz, kissé hezitálva és picit bátortalanul: mi lenne, ha aktuálisak lennénk, és igazodnánk az éppen most folyó okostelefon képzésekhez. Fiatal mentorok segítik az időseket a tanfolyamon, így kihasználhatnánk ezt a lehetőséget. Csavarjunk egyet a jó gyakorlatok menetén, és vegyük előrébb a most folyó digitális képzést segítő, arra konkrétan vonatkozó témákat! A projekt átírta tehát önmagát. Mi pedig engedtük. Engedtük ezt, mert gazdagodtunk két olyan jó gyakorlattal, amelyek átestek a pudingpróbán. Rögtön, azonnal. Megszületett a fiatalok motivációját felmérő kérdőív („Segítenék, ha segíthetek”, és szert tettünk egy elégedettségi kérdőívre is, amely a lelkes ifjú mentorok és a tanfolyamon résztvevő idősek véleményét kéri ki utólag („Na, ilyen volt?”).

Féljünk-e attól, ha a menetrendet felülírja egy projektben a jelen? Fogadjuk-e nyitott szívvel, ha aktuális helyzet veszi át a vezénylést? Mindenképpen! Hiszen a projekt nemhogy veszít értékéből, hanem éppen ezzel a hozzáadott értékkel gazdagszik, szempontrendszere bővül, gyakorlati hasznossága nő. Micsoda élmény ez! Mondhatnánk így is: a rugalmasság és a befogadó szemléletmód új jó gyakorlatokat terem.

Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette
Erasmus+ projektmenedzser

Blog 2

S2022. június 14-én Magyarkanizsán zajlott az a partneri találkozó, mely alkalmával megszületett a fiatalok motivációját felmérő kérdőív („Segítenék, ha segíthetek”, és szert tettünk egy elégedettségi kérdőívre is, amely a lelkes ifjú mentorok és a tanfolyamon résztvevő idősek véleményét kéri ki utólag („Na, ilyen volt?”).

Szakmai munkánkat segítették a helyi önkormányzattól érkezett szakértők, de üdvözölhettük körünkben Gazdag Csaba informatika tanárt, időseket már 8 éve digitális képzést tartó oktatót. Prezentációja rendkívül érdekesnek bizonyult, s a mi projektmunkákkal számtalan párhuzamot is felmutatott. Kiemelek ebből három aspektust: az informatikus előadó fontosnak tartotta
- a képzés előtti szintfelmérést,
- az oktatás ideje alatti technikai, gyakorlati segítségnyújtást és
- a képzés lezárultakor kitöltendő hallgató elégedettségi kérdőívezést.

Büszkén elmondhatjuk, hogy Erasmus+ projektünk a három gyakorlati tapasztalatot már jó gyakorlatba is öntötte. Kidolgoztuk a képzésre jelentkezők előzetes felmérésének módszertanát „A jól előkészített program fél siker!” címmel. A prezentáló oktató hangsúlyozta előadásában, hogy szinte automatikusan kialakult a módszer a csoporton belül: a gyakorlottabb és aktívabb idősek odaültek azok mellé, akik elakadtak, lemaradtak az eszközök használatakor. Ez a helyszíni és prompt segítségnyújtás valósul meg a mi elképzelésünk szerint úgy, hogy fiatal mentorokkal ülnek össze az idős hallgatókkal. A segítségnyújtás létjogosultságát mindenesetre aláhúzta a szakember is Magyarkanizsán. Harmadik észrevétel és párhuzam az elégedettség mérésének szükségessége. Ehhez már mi is rendelkezünk elkészült, hadra fogható kérdőívvel.

Íme, a sikerélmény akár egy projekttalálkozón is osztályrészünk lehet, amikor egy külső szakember meggyőző érveléssel és kellő szakmai tapasztalatokkal a háta mögött igazolja és húzza alá a mi munkánk eddigi eredményeit. Mondjuk csak most és itt bátran magunknak: csak így tovább!

Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette
Erasmus+ projektmenedzser

„Elméletben tudomány, gyakorlatban művészet” avagy jó gyakorlat született az idősek számára a digitális világ bemutatásához

S hogy mit is jelent ez pontosan a jó gyakorlat találkozónkon vendégként megjelent informatika tanártól idézve – nos, a beszámolónk végére vélhetően érthetővé válik. Az „Innovatív jó gyakorlatok cseréje a szépkorúak digitális készségeinek fejlesztéséhez” című (2020-1-HU01-KA204-07753) Erasmus+ nemzetközi projektünkben erdélyi, felvidéki és délvidéki partnereink együttműködésével dolgozzuk ki azon jó gyakorlatokat, melyek segítik idős embertársaink előtt szélesre tárni a digitális ismeretszerzés, művelődés és kapcsolattartás kapuját. 2022.05.24-én Székelyudvarhelyen találkozott a csapat, hogy megtárgyalja a „Pár lépés London!” elnevezésű jó gyakorlatot. A téma nagyon időszerű és szükséges: szépkorúak felzárkózása a világháló kínálta lehetőségekhez; tájékozódást, ügyintézést és nem utolsó sorban a személyes kapcsolatok létrejöttét, fennmaradását biztosítani a közösségi platformok segítségével.

Mindehhez alapvető fogalmakat, elméleti és gyakorlati tudást kell szereznie az időseknek az internetről, a böngészőkről, a kommunikációs csatornákról, az elektronikus levelezésről, a közösségi platformokról. Az oktató magyarázatához projektünk alapján társítunk egy innovatív külső segítséget is: fiatalok ülnek le az idősek mellé, és segítik őket a gyakorlati jártasság megszerzésében.

Lőrincz Edit informatika tanár, a székelyudvarhelyi Backamadarasi Kis Gergely Református Kollégium tanára, az Egy Mosoly az Életért Egyesület elnöke időseknek is tart digitális képzést. Egyik meghívott vendégként számtalan ponton adta hozzá szaktudását és tapasztalatait jó gyakorlatunk tartalmához. Véleménye szerint például nagyon fontos előzetesen felmérni a képzésre jelentkezők aktuális digitális tudását s céljait (inkább csak a Facebookon való jelenlét vagy az elektronikus levelezés, esetleg a Skype-on keresztüli beszélgetések érdeklik?). Sőt, jó tudnia az oktatónak, hogy milyen eszközöket használ majd az időskorú a képzésen.

Nos, megoldás a fenti felvetésekre a megfelelően összeállított kérdőív, mely információt kér a meglévő digitális eszközökről, az eddigi felhasználói szintről és a jelentkezés céljáról is. Másik meghívott vendégünk Dr. Kovács Edit nyugdíjas belgyógyász, kardiológus, aki hallgatóként vett részt egy okostelefon képzésen, s beszámolt tapasztalatairól. Szerinte a legnagyobb problémának az angol nyelvi tudás hiánya mutatkozott a tanfolyamon. Hiszen meg kell érteni az angol nyelvű beleegyező nyilatkozatokat, a „cookies”, azaz „sütik” használatát, amikor döntési helyzetbe kerülünk, s rákattintanánk egy-egy felugró gombra. A doktornő szerint tanulságként mondható el az is, hogy bizony minden részlet lényeges egy-egy új platform vagy alkalmazás megismertetésénél: lehet-e filmeket, fotókat kezelni vele, kommentünket ki olvassa, látja majd stb.

Rendkívül izgalmas, szakmai sikereket adó, ugyanakkor nehézségeket, buktatókat is felszínre hozó munka tehát az idősek digitális képességeinek fejlesztése. A minél nagyobb százalékú sikerességhez járulhat hozzá a fiatalság mentori bevonása akkor, ha megtaláltuk a kellően motivált és türelmes segítőket, jól előkészítettük magát a csoportot az előképzettség, meglévő eszközök és az elérendő célok alapján.

Dr. Nagyháziné Szabó Bernadette
Erasmus+ projektmenedzser
MZNT

„Mindenkinek személyesen segítenék, mellőzve a szakszavakat, és sok türelemmel”
Avagy hogy jutott el a mentor a toborzástól a program végi vallomásig: „kaptam egy harmadik nagymamát”

A 2021-es évben végre létrejöhettek személyes projekttalálkozóink!
Megismertük egymást, és átbeszéltük az eddig online kidolgozott jó gyakorlatokat.
Ámulva hallgattam a magyarországi és szlovákiai partnerek beszámolóit, miszerint náluk remekül működik a fiatalok bevonása az idősek IT oktatásába.
Szerbiában a megfelelő jogi környezet hiányában a fiatalok nincsenek rákényszerítve az 50 óra terjedelmű közhasznú munkavégzésre, mint Magyarországon. Éppen emiatt amikor a Cnesa vállalta a feladatot, hogy a projektum végéig 45 szépkorút fog kiképezni okostelefon- és/vagy számítógép-használatra, egyszerűen lehetetlen küldetésnek tartottam a fiatalok bevonását az idősek oktatásába.
Azután szépen lassan beindult a gépezet...
Meghirdettük a 20 órás okostelefon-kezelői tanfolyamunkat, azzal, hogy a képzés tananyagának alapját a KárpátHáló Egyesület által átadott tananyag képezi. A felhívásunkra összesen két helyszínen egy-egy csoportnyi szépkorú jelentkezett.
Horgoson 12 fő iratkozott be, míg Magyarkanizsán 15 fő kezdte meg a képzést. Felvettem a kapcsolatot Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodájának vezetőjével, akitől azt kérdeztem, Magyarkanizsán vannak-e olyan lelkes fiatalok, akik önzetlenül, önkéntesen jelentkeznének mentornak, és 4 iskolai órán keresztül segítenék a szépkorúakat az okostelefon használatának elsajátításában. Legnagyobb meglepetésemre pozitív választ kaptam: igen, bizony, vannak ilyen fiatalok!
Ez reményt és új lendületet adott a munkámnak. Megnyugvást és kellő izgalmat éreztem a projekt indításakor…
Megszerveztük a mentoroknak az első tájékoztató megbeszélést, amelyen megismerték az intézményt, a projektumot és a konkrét feladatukat.
Ezen a megbeszélésen 11 mentor vett részt. Kitöltettük velük a motivációs kérdőívet, amit a szlovákiai partnereinktől vettünk át.
Ezek után jött még egy nem várt fordulat: a kérdőívek értékelésekor nagyon meglepődtem a fiatalok válaszain.

Arra a kérdésre, hogy
1. Mi motiválná Önt, hogy a programban részt vegyen?
a következő válaszokat olvastam:
*Megjegyzés: a vastag betűkkel írt mondatok olyan mentoroktól származnak, akik később ténylegesen részt vettek mentorként a programban.

„Bőven elég motiváció, hogy segítséget nyújthatok. Illetve nagyon becsülöm az időseket, valamint szívesen töltök velük minél több időt, így nagyon örülök a lehetőségnek.”
„Másoknak való segítés”.

„A tiszta jóindulat.”
„Szeretek segíteni másoknak.”
„A nagyszüleimet látva tudom, hogy nehezebb kezdetben nehéz a telefon használata és nekik is sokat jelentett, hogy segítettünk nekik.”
„Tudok embereken segíteni.”
„Szeretek segíteni. Megkönnyítené az időseknek az életét, ha tudnának digitális eszközöket használni és szívesen részt vennék az oktatásukban.:-)”
„Mint ahogy a saját nagyszüleimnél is láttam nagy szükség van rá, hogy az idősek elsajátítsák az informatikai eszközök használatát a digitális világunkban.”

„Szívesen segítek másoknak és úgy érzem közben én is sokat fejlődhetnék és jó tapasztalatszerzésnek tartom.”
„Hogy segíthessek az időseknek megismerni az ifjú generációt körülvevő világot és, hogy átadjam a tudásom.”
„Örülök, hogy segíthetek szépkorú társaimon, szerintem csökkenne ezáltal a generációs szakadék.”

A másik nyílt kérdés a következő volt:
2. Véleménye szerint milyen hasznos módszerrel lehetne a szépkorúakat a digitális eszközök használatának elsajátítására oktatni? Ötleteit, kérem, sorolja fel:
pl. hagyományos tanár-diák tanítással

A következő válaszokat kaptuk:
„Barátként, szórakozásként. Semmiképpen nem azt venném előtérbe, hogy ez hivatalos legyen, hanem, hogy ők is élvezzék a folyamatot.”
„Játékosággal és éreztetni az idősekkel, hogy semmilyen gond nincs azzal, hogy nem tudják használni az okostelefont.”
„Mi érdekli őket azt előtérbe helyezni.”
„Tanár – diák tanítási módszerrel.”
„Mindenkinek személyesen, mellőzve a szakszavakat, sok türelemmel.”
„Főleg gyakorlati oktatással.”
„Interaktív játékkal, ügyességi – gyorsasági játékkal a szerzett tudás ismétlése.”
„Szerintem olyan helyzetekbe kell belevinni a szépkorú társainkat, melynek elsajátítása elengedhetetlen az okostelefon kezelése szempontjából.”

Ezek voltak a kezdetek, ami után következett a történelmi pillanat: a mentorok első bevetése! 2022. február 26-án volt az első alkalom, amikor 7 ifjú mentor részvételével oktattuk a szépkorúakat, akik nagy izgalommal és szeretettel várták a fiatalokat. Örömmel tapasztaltam, hogy az első pillanattól kezdve megindult a kommunikáció a két generáció között.

Mintha mindenki mindenkit ismert volna, pedig idegen emberekről volt szó. A fiatalok nagyon segítőkészek, türelmesek, kezdeményezők, tisztelettudóak és elhivatottak voltak.

Még azt is megtapasztaltam, hogy az egyik mentor motiválja, dicséri a szépkorú hallgatót, ezzel is segítve félelmei leküzdését és önbizalma épülését. A fiatalok gyorsan feltalálták magukat az új helyzetben. Remekül helytálltak. Egy mentor több szépkorút is tudott segíteni az ismeretek elsajátításában.

A mentorok második bevetése után elbeszélgettem velük az érzéseikről, észrevételeikről és egyáltalán arról, hogyan érezték magukat a szépkorúak társaságában.

A következő vélemények hangzottak el (mondanom sem kell, ezek is kellemesen megleptek):
„Az egész elmúlt hetem csúcspontja az volt, hogy eljöttem segíteni. Nagyon jó érzés ennyi szeretetet kapni az idősektől. Nekem mindkét oldalról még élnek a nagyszüleim és jó is a viszonyunk, de itt kaptam egy harmadik nagymamát, akivel azóta is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot.”

„Nagyon köszönjük, hogy bekapcsoltak bennünket ebbe a programba, mert jó volt itt lenni és segíteni. Hihetetlen, de feltöltődtünk, kikapcsolódtunk.”

„Szeretnénk legközelebb is jönni, ha lenne ilyen lehetőség.”

A mentorok számára ez teljesen önkéntes alapon működött, semmi közvetlen hasznuk a segítségnyújtásból nem származott, ezért is külön dicséret és köszönet illeti a fiatalokat, akik a következők voltak: Bellér Benedek, Bővíz Boglárka, Fábián Orsolya, Gordos Anett, Hubai Dávid, Jerasz Adrienn, Kiss Csenge és Törteli Anna.

Amennyiben ez a jó gyakorlat beválik, akkor ezt a módszertant a jövőbeni képzéseink során is alkalmazzuk majd.
Nagy kihívás lesz további bevonható mentorok felkutatása, de mint bebizonyosodott, nem lehetetlen!

Hát így valósult meg egy jó gyakorlat Magyarkanizsán.

Búzás Hedvig
oktatásszervező
Cnesa OMI
Magyarkanizsa

Fiatalok segítik a szépkorúak oktatását

Az Innovatív jó gyakorlatok cseréje a szépkorúak digitális készségeinek fejlesztéséhez címet viselő Erasmus+ projekt keretében jó gyakorlatokat adunk és veszünk át.
Az eddigi közös munka során átvettük azt a jó gyakorlatot, miszerint fiatal mentorokat vonnak be az idősek IT oktatásába.
Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodája révén a szépkorúak okostelefonos képzéséhez kiváló mentorokat találtunk. Őket külön találkozó során készítettük fel az idősekkel való munkára.
Február 26-án, szombaton a mentorok először találkoztak azokkal a szépkorúakkal, akik részt vesznek az okostelefonos képzésünkben.
Örömmel tapasztaltuk, hogy az első pillanattól kezdve megindult a kommunikáció a két generáció között.
A fiatalok rendkívül segítőkészek, türelmesek, kezdeményezők és elhivatottak voltak.
Még azt is megtapasztaltuk, hogy motiválják, dicsérik a szépkorú hallgatókat, ezzel is segítve félelmeik leküzdését és önbizalmuk épülését.
Köszönet illeti a fiatal mentorokat: Bellér Benedek, Bővíz Boglárka, Gordos Anett, Hubai Dávid, Jerasz Adrienn, Kiss Csenge és Törteli Anna.
Amennyiben ez a jó gyakorlat beválik, akkor ezt a módszertant a jövőbeni képzéseink során is alkalmazzuk majd.

Okostelefonos képzés Magyarkanizsán és Horgoson

Magyarkanizsán elindult az okostelefonkezelői tanfolyamunk szépkorúak számára.
Horgoson is megkezdte a munkát az okostelefonkezelői tanfolyamunk 14 hallgatója a Művelődési Házban.
A képzés oktatója Magyarkanizsán Sarnyai Károly, Horgoson pedig Gazdag Csaba.
Jó munkát, hatékony tanulást kívánunk mindkét csoportnak!

Az Erasmus találkozó Martoson - nemzetközi projektünk újabb állomása

A tatai Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szerteágazó közművelődési, kulturális, értékfeltáró és közösségépítő tevékenységrendszere mellett koordinátora is egy Erasmus+ nemzetközi projektnek, melynek címe: Innovatív jó gyakorlatok cseréje a szépkorúak digitális készségeinek fejlesztéséhez. A megvalósítás következő mérföldkövéhez érkezett: Martoson tartottuk ötödik személyes találkozónkat.

Két generáció egymás mellett

Martosi partnerünk huszonéves fiatalok képzésével, kompetenciafejlesztésével foglalkozó szervezet, a többiek (az erdélyi Humán Reform Egyesület, a délvidéki CNESA OMI és a tatai népfőiskola) célcsoportja ez mellett kibővül a közép-, idős- és szépkorúak népes táborával is, felnőtt tanulási, képzési intézményekként. Érdekes és izgalmas a közös nevező megléte a négy partner között: a felvidéki szervezet a fiatalok megszólításának lehetőségeit és motivációs tényezőit térképezi föl a projektben: azon ifjú generációéit, melynek tagjai aztán segíthetik az informatikai jártasságot megszerezni kívánó időseket a gyakorlati fogások elsajátításában, begyakorlásában. Szó szerinti mentorkodásról van itt szó: egy-egy számítástechnikai képzésen a vállalkozó szellemű fiatalság az okostelefon bekapcsolásától az internethez való csatlakozáson, a Facebook posztok készítésén át akár az Ügyfélkapu használatáig, egy webáruházban való vásárlásig vagy az unokák skype-os hívásáig mutatja be az új ismeretek alkalmazását nagypapáknak és nagyiknak.

Ami nélkül nincs közös hang

Hol lehet ilyen segítőkész fiatalokra lelni? Mi hozhatja közelebb az időben két oly távoli generáció tagjait? Nem egyszerű kérdések ezek, bizony. A projekttalálkozó alkalmával jelen voltak huszonéves martosi vendégek is, akik saját személyes tapasztalataikat is elmesélték arról, ők hogyan élték meg az időseknek nyújtott digitális segítséget, mentorálást. Beszámolójuk során ezek a kulcsfogalmak is elhangzottak: „türelem”, „kétoldalú akarat”, „élményszerűség”, „nyitottság”, „empátia” „rezonáló képesség”, „meggyőződés”. Vagyis sok tényezőnek együtt kell hatnia ahhoz, hogy kialakulhasson a két generáció közötti közös, eredményes és hosszútávú együttműködés. Az a fiatal, aki egyébként is elkötelezett önkéntesként segít, támogat, másokért dolgozik szabadidejében, csak egy lépésre van egy hasonló új feladatától, könnyebben megnyerhető a nemes ügynek. S ha élményszerűvé tesszük az együtt, a két generáció által eltöltött közös órákat, mélyül az emberi kapcsolat - de egyúttal szűkül a szakadék is köztük. Létrejön egy egyre szorosabbá váló kötelék: a fiatalok ráéreznek a segítségnyújtás új ízére, értelemmel látják feltöltődni a támogató odafordulást, ott, helyben tapasztalják munkájuk eredményét. Leül egymás mellé két távoli generáció, szót értve egymással, figyelemmel tekintve a másik embertárs igényeire, kérésére, érzéseire. Projektünk martosi állomásán számtalan újabb ismerettel, tapasztalásokkal és élményekkel – valamint két új jó gyakorlattal lettünk gazdagabbak. Folytatás következik hamarosan.

„Egy év mérlegen” – a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság Erasmus+ nemzetközi pályázata első projektévének zárása

Az Erasmus+ KA-2 Stratégiai partnerségek – 2020-1-HU01-KA204-078753 kódjelű, az Innovatív jó gyakorlatok cseréje a szépkorúak digitális készségeinek fejlesztéséhez című, 2020-2023-ig tartó nemzetközi projekt elérkezett első mérföldkövéhez, az első projektéve zárásához. Ez alkalomból Tatán találkoztak a résztvevők, hogy értékeljék az eltelt egy év eseményeit, eredményeit.

Az MZNT mint projektgazda szervezet fogadta a városba érkező nemzetközi csapatokat: Romániából (Székelyudvarhelyről) a Humán Reform Egyesületet, Szlovákiából a Marthost és Szerbiából (Magyarkanizsa) a CNESA OMI-t. Az időskorúak informatikai tudásának fejlesztése a projekt fő irányvonala, kiegészülve azzal, hogy a fiatalok segítik a képzésben résztvevőket az okostelefon, a laptop, az internet stb. használatának gyakorlásában. Az Erasmus projekt a négy ország csapatának jó gyakorlatait hivatott összegyűjteni, s ennek a közös munkának az első évének mérlegét vonták meg most Tatán. Számokban is kifejezték az eddig elvégzett munkát: 250 e-mailt váltottak egymással, 58-szor adtak hírt a projektről, és közel 200 munkaórát fordítottak a jó gyakorlatok előkészítésére és a nemzetközi találkozókra. A csapatok együttműködése példás, az egymással való kommunikáció folyamatos, és a hírek, fejlemények közzététele is terv szerinti. Három helyszínen szerveztek már eddig találkozót: Magyarkanizsán, Székelyudvarhelyen és most a vizek városában, Tatán. A vállalt 16 jó gyakorlatból már négyet összeállítottak a közös projektmunka során.

Az idősek informatikai képzésében régóta szakértőként jelen lévő vendégek is emelték a szakmai nap fényét: Szilassi Andrea, a NetNagyi Klub ötletgazdája és számtalan, időseknek szóló képzés szervezője, valamint Izing László, az „Ülj mellém!” elnevezésű, szintén idősebb korúaknak megtartott, több éves népfőiskolai képzés szakértője. Lehetőség nyílt arra is, hogy egymás szakmai munkájába is bepillantást nyerjenek a résztvevők és a szakértők, kicseréljék tapasztalataikat, megosszák tudásukat.

Az Erasmus projekt következő állomása néhány hét múlva a felvidéki Martos, ahol ismét találkoznak a csapatok, és folytatják a jó gyakorlatok gyűjtését, a közös eszmecserét.

Az eredeti írás itt olvasható: https://mznt.hu/egy-ev-merlegen-a-magyary-zoltan-nepfoiskolai-tarsasag-erasmus-nemzetkozi-palyazata-elso-projektevenek-zarasa/

Tatai Városi TV beszámolója:

A magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményben 2021. június 29-én zajlott egy, az Erasmus+ program keretében megvalósuló projekttalálkozó.

A szakmai találkozó az Innovatív jó gyakorlatok cseréje a szépkorúak digitális készségeinek fejlesztéséhez elnevezésű nemzetközi projekt egyik állomása.

A magyarkanizsai találkozón részt vettek a projekt további, határon túli magyar vidékekről (Erdély, Felvidék) és az anyaországi Tatáról érkező partnerei, továbbá a KárpátHáló Közösségi Együttműködés a Szépkorúakért Egyesület képviselői.

A projekt arra keresi választ, mely eszközökkel, milyen módszerekkel lehetséges az idősebb korosztály számítástechnikai oktatása, mely területeken lenne erre a legnagyobb szükség.

A projekt 2020-ban indult és három évig tart, amely időszak alatt a partnerek folyamatosan információkat, tapasztalatokat gyűjtenek és adnak át egymásnak.

Innovatív jó gyakorlatok cseréje a szépkorúak digitális készségeinek fejlesztéséhez” (Erasmus+ 2020‒2023)

Az ERASMUS+ KA-2 „Stratégiai partnerségek” keretében pályázatot nyert a tatai Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság

A szerbiai projektpartner a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény

A projekt címe: „Innovatív jó gyakorlatok cseréje a szépkorúak digitális készségeinek fejlesztéséhez”

Az "öregedő társadalmak" megléte európai szintű jelenség. Időseink azok, akik a legnehezebben jutnak hozzá azokhoz a lehetőségekhez, melyek az információs társadalom vívmányaiként megkönnyítenek oly sok tényezőt a mindennapi életben.

Tervezett programunk, mely 4 nemzetet érint (Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia), épp ahhoz teremti meg a feltételeket, hogy idős embertársaink előtt szélesre táruljon a digitális ismeretszerzés, művelődés, a társadalmi és családi kapcsolattartás kapuja az alábbiak megismerésével: az infokommunikációs eszközök használata (az IKT alapfogalmai, a számítógép, az okostelefon működési alapelvei, az internethasználat, a böngészés, az e-mail és egyéb online kommunikációs lehetőségek), a digitális világban való eligazodás támpontjai és veszélyei és azok kezelése. S ami a horizontális prioritást illeti, mindezt innovatív módon teszi a majdani képzési módszer. A szakmailag képzett felnőtt oktató átadja az általános ismereteket, a fiatalok pedig szó szerint leülnek az idős résztvevők mellé, és gyakorlati segítséget nyújtanak a tanult ismeretek alkalmazásában Csökken az ún. „generation gap” a két nemzedék között. Ugyanakkor az esélyegyenlőség is érvényesül mint hozzáadott érték.

Mindenki egyformán kap segítséget, saját képességeire szabva.

A nemzetközi együttműködésen alapuló projekt elsősorban jó gyakorlatok megismerését és cseréjét irányozza elő. Az MZNT és a CNESA mint a szépkorúak IT képzésében releváns gyakorlattal rendelkező partnerek saját eszköztárukat bővítenék.

A HUREF gyakorlott IT képző intézmény, de szépkorúakkal még nem foglalkozott, így ebben a témában a jó gyakorlatok átadása releváns feladat lehet, ugyanakkor az általános IT képzési tapasztalatokat átvesszük a szervezettől.

A Marthos o.z. elsősorban fiatalok képzésével, fejlesztésével foglalkozik, tehát megtanulja, hogyan kell időseket képezni úgy, hogy fiataljaikat megfelelő módszerekkel motiválják a segítő munkában való részvételre. Ezen motiváció részleteit a HUREF és a CNESA is megismeri, átveszi.

A jó gyakorlatokat partnertalálkozók során megmutatjuk, elemezzük, átadjuk egymásnak, s ha kell, azokon közösen finomítunk, módosítunk. A tanultak elemzését, feldolgozását követően igyekszünk az eredményeket, a tapasztalatokat összegezni, értékelni. A projekt végén létrejövő jó gyakorlat gyűjtemény tartalmazza négy nemzet szépkorú célcsoportjának közös és eltérő vonásait, a digitális világgal való megismerkedés és a kommunikációs csatornák használatának lépéseit és nehézségeit, az egyes témakörök részleteit, az ismeretátadás és befogadás releváns buktatóit, a segítő fiatalok bevonásának lehetőségeit, a motivációjuk módjait. A dokumentum magyar nyelven születik majd.

Meggyőződésünk, hogy a projektben részt vevő munkatársak tudásukban, módszereikben és tapasztalataikban gyarapodnak, ismereteik, kommunikációs képességeik bővülnek a nemzetközi együttműködés jótékony hatásaként.

Új fejlődési irányok lehetőségét kaphatja meg minden résztvevő, és közösen megvethetjük egy-egy későbbi nemzetközi projekt alapját. Annál is inkább, mert a tervezett projekt szakmai fejlesztését irányozzuk elő a következő témában: a szépkorúak digitális kompetenciafejlesztése után újabb közös projektet indítanánk célcsoportunk e-ügyintézésének megtanítására. Úgy gondoljuk, hogy mind a tervezett, mind a ráépülő, későbbi projekt témája és szándéka soha nem volt még ennyire időszerű és szükséges, mint egy világméretű járvány kialakulásának és pusztításának idején.

Angol nyelvű projektösszefoglalónk ezen a linken olvasható (Erasmus+ Project Results Platform):
https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/projects/eplus-project-details/#project/2020-1-HU01-KA204-078753